Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A zord tél szeszéjei

 

Kutyatartás télen!
Téli veszélyek! Hideg idõben a kinnt tartás,  táplálás stb... 
Olvasd, és légy jó állattartó!
Téli veszélyek: A télen is kint tartott házi kedvenceket különösen nagy figyelemmel kell ellátnunk. Nagyon fontos, hogy száraz, meleg kuckót biztosítsunk nekik, hiszen ennek hiányában egészségügyi problémák jelentkezhetnek a hideg idõjárás következményeként. 
Egy felelõs állattartónak mondani sem kell, hogy a kutya- és macskaházat szalmával, vagy valamilyen jó szigetelõképességû anyaggal bélelje ki, és a bejárathoz erõsítsen valamilyen szélfogó anyagot. Ezek a gondoskodó mûveletek sokszor az állat életét menthetik meg. Ilyenkor láthatja a gazdi, hogy milyen fontos a kedvenc méretéhez megfelelõ háznagyság, hiszen ha az arány ideális, az állat teljesen be tudja "fûteni" éjszakára a fekhelyét. Nem kell tehát aggódnunk! Ha kedvencünknek megfelelõ felépítésû a bundája és a tartási körülmények is megfelelõek, remekül érzi majd magát a helyén, még akkor is, ha kemény fagyok vannak. 
Más a helyzet, ha az állat valamilyen betegségben szenved. Hideg idõben gyakorta fordul elõ meghûlés, mely a felsõ légutak hurutjában nyilvánul meg, és általában lázzal is jár.
Ilyenkor a meleg a gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú lehet, ezért ha megoldható, akkor fûtött helyen - akár a garázs is megfelelõ - helyezzük el az állatot, amíg fel nem épül. 

Hideg idõben a kedvencek helyes táplálására is oda kell figyelni. Ilyenkor a testhõmérsékletük fenntartásához több energiára van szükségük, ezért több, vagy magasabb energiatartalmú kutyatáppal etessük kedvenceinket. Ha házi kosztot kapnak, akkor pedig próbáljunk a megszokottnál táplálóbb, mennyiségileg is több eledelt adni az állatoknak.
A kertben tartott házi kedvenceknél arról sem szabad megfeledkezni, hogy télen az állatok vize hamar megfagy. Sûrûn ellenõrizzük, és ha kell, cseréljük! 

Hideg, havas idõben nem árt, ha kedvencünket idõnként átvizsgáljuk. Kiemelten figyeljünk a tappancsokra. A kutya tappancsa nem szereti a sót! Sajnos még napjainkban is igen elterjedt fagyás- és csúszásgátló a só. Téli latyakos idõszakban sokszor láthatunk sántító, talpukat nyalogató kutyákat az utcán. Ennek oka, hogy a só kimarja a kutyák érzékeny talppárnájának bõrét, amely kisebesedve, kirepedezve komoly fájdalmakat okozhat az állatnak.
A kerten belül, ha lehetséges, használjunk homokot a csúszás megakadályozására, de ha kénytelenek vagyunk kivinni az állatot az utcára kenjük be a talpát valamilyen védõkrémmel. Ilyen krémet az állatpatikákban lehet kapni, de a vazelin is megteszi. Ha hazaértünk, langyos vizes ruhával töröljük át a lábakat és az alhasi tájékot, amelyekkel érintkezett a hólé.

A zord hidegben fõleg a felelõtlen gazdák által eltaszított kóbor kutyák, de néha a hosszabb idõre elszökött, vagy mostoha körülmények között tartott kedvencek is különbözõ fokú fagyási sérüléseket szenvedhetnek.
A túlságosan hideg, nedves és szeles idõben az állati szervezet hõszabályozása felborulhat. Ilyenkor az állat hõleadása olyan mértékû lehet, hogy bekövetkezhet a test általános lehûlése. 
Ennek jeleként az állat testének belsõ hõmérséklete lecsökken, ami az életjelenségek csökkenésével, extrém esetekben pedig a megszûnésükkel járhat.
A hideg idõ helyi kedvezõtlen hatása leggyakrabban a nagy hõveszteségnek kitett, kiálló testrészek (orr, fül, farok) fagyását okozza.
A hidegnek kitett testrészekben elõször a vérkeringés lelassul, a bõr kipirul, szederjessé válik, majd enyhén megduzzad, ezt nevezik elsõfokú fagyási sérülésnek. Ha a duzzanat növekszik és a bõrön savóval telt hólyagok keletkeznek, akkor beszélünk másodfokú fagyásról. A fagyás legsúlyosabb formájánál, a harmadfokú fagyási sérülésnél az érintett bõrfelület elüszkösödik és elhal. Nagyon fontos, hogy a fagyott testrészt nem szabad hirtelen felmelegíteni! Elsõfokú fagyásnál, amennyiben hólyagok még nincsenek(!), elsõsegély céljából puha ruhával enyhén dörzsöljük a bõrfelületet. Fagyási sérülésnél minden esetben mielõbb forduljunk állatorvoshoz. 

Télen nemcsak a hideg idõ veszélyeztetheti kedvenceinket. Nagyon óvatosan kell bánnunk például a fagyálló folyadékkal is. A fagyálló folyadék (amely etilén-glikolt tartalmaz) nem körültekintõ cseréjekor kedvenceink hozzájuthatnak ehhez az édeskés ízû, mérgezõ folyadékhoz. Bár a macskák érzékenyebben reagálnak az etilén-glikol mérgezésre, mint a kutyák, mindkét fajnál súlyos tünetek jelentkezhetnek, és akár elhullás is bekövetkezhet.
A mérgezés tünetei az elfogyasztott mennyiségtõl függõen már 1-2 órán belül jelentkezhetnek. A nyálzás, hányás, bágyadtság, dülöngélés, tudatzavar, majd pedig a súlyos vesekárosodás mind a mérgezés velejárói lehetnek. 
Mint minden mérgezésnél, az etilén-glikol mérgezésnél is nagyon fontos a korai felismerés. Ahogy észrevesszük, vagy gyanítjuk, hogy kedvencünk fagyálló folyadékot ivott, mielõbb forduljunk állatorvoshoz, aki a megfelelõ ellenszer alkalmazásával idejében végzett beavatkozás esetén megmentheti állatunkat.