Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az időjárási front

Az időjárási front hatásai :

 
Mostanában hetente 2-3 időjárási front jön. Mi az, amire érdemes odafigyelni a gazdiknak, függetlenül attól, hogy milyen állatuk van, kutya, macska, rágcsáló vagy éppen madár?

Jó, hogy osztottan beszélgetünk a témáról, mert a különböző fajoknál különféleképpen és különféle súllyal jelenik meg a frontok hatása, és egyáltalán a frontérzékenység - kezdi Dr. Varga József állatorvos a tájékoztatást. - Kezdjük a legérzékenyebbekkel, a rágcsálókkal, és közülük is a nyulak és a tengerimalacok – akiknek a belében egy nagyon különleges bélflóra rendszer él szimbiózisban az anyaállattal. Ez egy nagyon pontosan működő, érzékeny rendszer. Csak úgy tud működni, ha minden eleme pontosan csatlakozik a többi elemhez. Ennek az a lényege, hogy megfelelő táplálásban kell részesíteni az állatot, ki kell elégíteni a nagy mennyiségű rostigényt. Ha ez az alaptáplálás rendben van, akkor a frontérzékenység csökken.
A frontérzékenység akkor szokott főleg szerepet játszani, ha valamiféle táplálási rendellenesség, vagy alap immunológiai zavar van a háttérben. Ennek az oka elsősorban a táplálási zavar: rendellenes mennyiségű, könnyen emészthető szénhidrátot kap az állat, például nagy mennyiségű gabonát kap, vagy a nyuszi ellop egy kifli csücsköt, vagy a tengerimalacnak sok könnyen emészthető zöldség-gyümölcs, nagy folyadéktartalmú, nagy cukortartalmú, kevés rosttartalmú takarmányt adunk. Ha ez rendszeres – akkor egy hosszan tartó bélflóra rendellenesség, immunzavar alakul ki. Ez a szokásosnál is érzékenyebbé teszi a frontok jelentkezésére.
 
 



 
 
Mit jelent ez? Milyen tünetekre számíthatunk?
Általában nem jelentkezik túl feltűnő tünet, inkább csak étvágytalanság, bágyadtság az első jel. Előfordulhat hasmenés, de a legszörnyűbb, amikor teljes bélsármegállás van. A nyúlbogyók, illetve a tengerimalac ürüléke teljes mértékben megáll, pang a bélben, nincs emésztés, nincs bélmozgás. Illetve teljes táplálékmegtagadás jön létre. Ilyenkor azonnali állatorvosi beavatkozásra, segítségnyújtásra van szükség. A bélben olyan kórokozók, erjesztő baktériumok szaporodnak el, amelyek nem odavalók, s különböző méreganyagokat termelve az állatnak súlyos vagy akár halálos állapotot is okozhatnak. Ennek persze genetikai háttere is van.
Tehát, ha nem eszik, nincs bélsár, esetleg nem iszik, bágyadt, furcsán viselkedik az állat, és frontos időszak van, akkor futás az orvoshoz!
 
 


 
 
A csincsilla érzékenysége nem ennyire súlyos a táplálási rendellenesség alapú frontérzékenységben. Van, előfordul náluk is, de ők jobban elviselik a rostszegény étrendet, mint a tengerimalacok vagy a nyulak. Az én tapasztalatom, hogy náluk inkább szív- és érrendszeri katasztrófát okoz a frontos időjárás. Nekik más a sokk szervük. A rágcsálóknak a tüdő és a szív a sokk szervük. A nyúlnak és a tengerimalacnak a bél is sokk szerve, de például a csincsillánál, a degunál valószínűbb, hogy a szív és a tüdő fog ilyenkor problémát okozni. A bélprobléma általában szerencsésebb, mert abból a sokkból ki lehet hozni az állatot, míg a tüdő, szív esetében szinte azonnali halálhoz vezet. Ilyenkor sajnos nem is érnek el a kis betegek az állatorvoshoz, még otthon tragikusan „megoldódik” a hirtelen jött rosszullét.
 
 
 
 
 

Kutya, macska kevésbé érzékeny a fronthatásokra. Főleg az idült betegségekkel, vagy valamiféle genetikai problémával küzdő állatkák, és az idős állatok érzékenyek az időjárási frontokra. Egyik a hidegfrontra, másik a melegre, de például egy erős felmelegedés a szívbetegek problémáit erősíti, de az epilepsziás rohamokat is „előhívja”, lehűlésnél pedig gyakrabban, erősebben jelentkeznek a mozgásszervi betegségben szenvedő állatok tünetei.
Gyakran jelentkeznek frontos napokon ugyanolyan tünetekkel teljesen más fajtájú, más tartási körülményekkel rendelkező, az ország teljesen más területén élő állatokkal nálunk. Ilyenkor adja magát a feltételezés, hogy a fronthatás van a háttérben, persze attól függően, hogy milyen alap probléma van a háttérben.
 
 
 

A gazdinak mindig arra kell figyelnie, hogy a frontos időszakokban az állat alap betegsége rosszabbodhat.
A megelőzés nehézkesebb, mert például egy szívbeteg állatkánál – ha tudjuk. hogy erős fronttevékenység lesz – akkor a szívgyógyszert nem, de a vízhajtót egy kicsit nagyobb adagban adhatjuk. Egy folyamatosan gyógyszerelt állatnál ezt a gazdi már tapasztalatból tudja, nem kell minden front előtt állatorvoshoz fordulni. A tünetek ezt jelzik, például egy szívbeteg kutya ilyenkor kezd jobban köhögni. Vagy ha a gazdi tudja, hogy másnapra 15 fokot mondanak, pedig ma még csak nulla volt, akkor kicsit jobban vízhajtózzuk a kutyust.
Vagy például hidegfront esetén a láb- és a gerincfájdalmaknál, aznap vagy a megelőző napon több fájdalomcsillapító adásával könnyebben átvészeli a front hatásait az állat.
 
 
 

Mennyire gyakori, hogy egyébként egészséges állatoknál idegrendszeri, vagy más viselkedésbeli tüneteket okoz az időjárási front?
Előfordul, bár nem gyakori, hogy addig egészségesnek tűnő állatnál a háttérben már zajlott valami rendellenesség és csak ekkor mutat valójában betegség tüneteket. Ez szívbetegeknél, vesebetegeknél is előfordul, mert ez a két szervi betegség olyan elváltozás, ami hosszabb ideig rejtetten tud fejlődni, és egy bizonyos küszöböt elérve (a küszöbszint a tünetek szintje) már tüneteket is mutat. Addig pedig teljesen egészségesnek tűnt az állat, mert az adott szerv tartalék kapacitása még kitartott egy darabig. Ilyenkor gondoljuk, hogy hirtelen romlott az állat állapota, pedig nem, csak ez a küszöbszint hirtelen megváltozott (lecsökkent). Például azért, mert a front hatása miatt a szervezet tűrőképessége már elérte a határát.
A betegség addig is zajlott, csak tünetei nem voltak. Tehát, magát például a szívbetegséget nem a front okozta, csak a tünetek jöttek elő akkor.
Természetesen hirtelen betegségek is lehetnek, mert egy hirtelen erős front az immunrendszert is megterheli, így egy-egy fertőzés könnyebben legyűri a szervezetünket. Egy hasmenéses, vagy náthás megbetegedés könnyebben kialakulhat.
Kölykökre nem igazán jellemző ez az érzékenység, inkább az idős állatokra, amikor az immunrendszer már gyengébb.
A frontok hatását nem befolyásolja az, hogy az állat a szabadban él vagy lakásban. A hirtelen légnyomásváltozás a lakáson belül és azon kívül ugyanúgy változik.
 
 
 

A madarak is érzékenyek a frontra a magas pulzusszámuk és gyors és érzékeny anyagcseréjük folytán. Az idősebb, vagy nem túl jó immunállapotban lévő madarak, főleg a kistestűek esetében gyakran fordul elő ilyenkor hirtelen szívhalál.
 
 

A hüllők nem igazán érzékenyek a fronthatásokra, náluk inkább a hosszan elhúzódó tavasz és az ősz – amikor a napsütötte órák változnak – szokta a problémát okozni. A vitamindús táplálás, a jó minőségű tartás mellett fontos, hogy az adott hüllőhöz megfelelő lámpát használjunk.