Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


epilepszia kutyáknál

Epilepszia kutyáknál

Képzeld el, ahogy az oldaladon halad a vidám kutyád, miközben sétáltok a park felé. Egyszer csak elkezd remegni, elveszti az öntudatát és összepisili magát. Rángatózik a teste, zihál, talán még a szája is habzik. Nehéz elképzelni ijesztőbbet.
 
 

 
Néhány percen belül a tünetek megszűnnek, és minden normálisnak tűnik, mintha csak képzelődtél volna. Azonban fontos, hogy első alkalommal azonnal vidd állatorvoshoz kedvencedet, mert ez bizony feltehetően epilepsziás roham volt. (A későbbiekre az orvos már ellát instrukciókkal, hogy elég felhívnod, vagy vidd be hozzá az állatot.)
Epilepszia: “különböző eredetű agyműködési zavar, amelyet az agyvelő több idegsejtjének egyszerre történő kisülése okozta visszatérő rohamok jellemeznek, és különböző klinikai, laboratóriumi tünetekkel társulnak.”
Elsődleges epilepszia
a diagnózis, ha az okokat nem lehet azonosítani. Jellemzően genetikai oka van, és már a kutya 5 éves kora előtt jelentkezik, akár 3 hónapos korban is jöhet az első roham.
Az epilepsziás kutyákat ki kell vonni a tenyésztésből, mert a betegség öröklődhet.
A másodlagos rohamok
esetében meghatározott oka van a jelenségnek. Ez lehet például:
- Vérszegénység
- Cukorhiány
- Májbetegség
- Toxikus anyagok, amik a nem megfelelő táplálékból érik el az agyat, (ez lehetséges magzati korban is, az anyán keresztül).
- Agydaganat
- Fejsérülés
A roham általános folyamata (gyakran ettől eltérő is lehet):
1. A kutya nyugtalan, nem találja a helyét, remeg, nyüszít.
2. A roham szakasza. Az állat felnyüszít, elveszti az öntudatát, eldől, egész testében megmerevedik majd remegni, rángatózni kezd. Ez már a rángógörcs. Nyálzik, könnyen elharaphatja a nyelvét, miközben csattogtatja a fogait. Bevizel.
3. Lassan minden megnyugszik. Az állat sokat iszik, vagy eszik, bizonytalan mozgása néhány óra alatt rendeződik. A következő rohamig a kutya teljesen tünetmentes, tökéletesen egészségesnek látszik.
Mit csináljon közben a gazdi?
Csupán annyit tehetünk, hogy a veszélyes tárgyakat eltesszük a görcsölő kutya környezetéből. Megnyugtatni, a görcsöt simogatással elmulasztani nem tudjuk, de egyes elméletek szerint csökkenthetjük vele a görcs időtartamát. A roham után azonban simogassuk, nyugtassuk meg kedvencünket.
Ne felejtsük felírni a történteket. (Mikor történt, volt-e előzménye, mennyi ideig tartott és hogyan zajlott le.)
A megfelelő gyógyszerezés ellenére is előfordulhat egy-egy roham. Ez nem feltétlenül a gyógyszer hatástalanságára utal. A rohamokat kiválthatják külső tényezők is, például sokkhatás (tűzijáték, vihar), frontok gyors váltakozása...

Gyógykezelés
Az epilepszia görcsös rohamokkal járó idegrendszeri megbetegedés.
Kezelés és kimenetel szempontjából kétféle epilepsziát érdemes megkülönböztetni:
- koponyaűrben növekvő, térszűkítő folyamat miatt kialakult epilepszia (pl.: agydaganat)
- ismeretlen okú epilepszia.
A nem ismert okú epilepszia jól gyógykezelhető. A havonta vagy ritkábban jelentkező rohamok kezelése csak akkor javasolt, ha nagyon markánsak, életveszélyesek. A gyakoribbakat kezelni szokták, mert a roham során kialakult oxigénhiány és felmelegedés tovább károsítja az állat agyát és szervezetét.
A kezelés elkezdése előtt a beteget gondosan ki kell vizsgálni.
Ez teljes klinikai kivizsgálás: fizikális vizsgálat, vérvizsgálat, EKG, szív és hasi ultrahangos vizsgálat, hormonvizsgálat, vizeletvizsgálat. Az epilepsziát súlyosbíthatják, kiválthatják egyéb betegségek: anyagforgalmi, hormonális eredetű bántalmak, tovább súlyosbíthatják ivari működéssel kapcsolatos állapotok. Ezért fontos a teljes kivizsgálás. Ivarral rendelkező kutyáknál gyakran tapasztaljuk, hogy a szukák tüzeléskor többet vannak rosszul, illetve a kanok ivarzási időszakban több rohamot szenvednek el. Ilyen esetekben feltétlenül javasolt az álltok ivartalanítása. Ez nem biztos, hogy megoldja problémát – a gyógyszer szedése így is indokolt – de javíthat a helyzeten.
A kivizsgálás után gyógyszer-beállítási időszak következik. Ettől kezdve gondosan be kell tartani az állatorvosi utasításokat, mert a kezeléstől való látszólag apró eltérés is komoly romlást okozhat az állat egészségi állapotában. Amit pedig szigorúan tilos: a gyógyszerezést hirtelen abbahagyni vagy megszüntetni. Ez is nagyon súlyos, halmozott rohamokat válthat ki! Ha egy epilepsziás beteget gyógyszeres kezelésre állítanak, akkor annak valószínűleg egész további élete során gyógyszert kell szednie, ami rendszeres orvosi ellenőrzést igényel. Ezek miatt, illetve a gyógyszerek nem túl markáns, de hosszú távon figyelembe veendő mellékhatásai miatt, csak az egy hónapnál gyakrabban jelentkező vagy súlyos rohamokat kezdik el kezelni.
A gyógyszerszintet a kezelés során is folyamatosan ellenőrizni kell, a szervek funkcióit is rendszeresen, az állatorvos által megszabott időközönként vizsgálni szükséges.
Mindezekből látható, hogy ennek a terápiás sémának a követése nem egyszerű, és nem is olcsó a gazdi számára, de ha sikerül, és a rohamok hátterében nem valamilyen daganatos betegség, vagy folyamatosan rosszabbodó anyagforgalmi zavar áll, akkor a probléma jól kézben tartható, az állatnak nem, vagy csak alig lesznek rohamai.
A koponyaűri daganatos betegségek nem, vagy csak nagyon nehezen kezelhetők, diagnosztikájuk csak komputer-tomográfiás módszerrel megoldott.

Sajnos az én kiskutyám lola is epilepsziás és amikor rohama van mindig sírva nyugtatgatom és ott fekszek mellette.nagyon rossz érzés amikor azt hiszed hogy elpusztúl.Sírva fakad olyankor az egész családom.